Az egészséges életmód 9 alapelve

Már az ókori India és Kína lakosai is felismerték és szem előtt tartották életmódjuk és táplálásuk kialakításában, hogy egészségi állapotuk, életminőségük és hangulatuk is nagyban függ az elfogyasztott ételek minőségétől. De mit jelent vajon az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód a 21. században?

Sebastian Kneipp és más korabeli orvosok munkásságának köszönhetően az egészséges életmódra való törekvés és a táplálkozás jelentőségének hangsúlyozása a felvilágosodást követően Európában is megvetette a lábát, majd a Lalonde-modellnek köszönhetően a 20. századra már tudományos körökben is egyre inkább elfogadottá vált az a nézet, hogy az egészségre káros hatások 43%-a életmódunkból, ezen belül is jelentős részben a táplálkozásunkból ered. Ennek megfelelően betegségeink jelentős része civilizációs betegségnek tekinthető.

Az egészséget befolyásoló tényezők:

A Lalonde-modell a

  • genetikai-biológiai adottságok súlyát 27%-ra,
  • a környezeti tényezőkét 19%-ra,
  • az egészségi ellátásét 11%-ra,
  • az életmód jelentőségét pedig 43%-ra

becsülte az egészség megőrzésében.

Ha figyelembe vesszük, hogy a környezeti és genetikai-biológiai tényezők hatása mennyire elenyészőnek tűnik saját döntéseink súlyával szemben, hirtelen értelmet nyerhet számunkra is egészséges életmódról és táplálkozásról beszélni.

Tömegtermelés és vitaminfogyás

Az tömegtermelés és iparosodás, valamin a jóléti társadalmak fogyasztási szokásainak változása, rohamos növekedése következtében az elmúlt 100-150 évben rohamosan nőtt a feldolgozott élelmiszerek gyártása és fogyasztása. Németországban a megvásárolt élelmiszerek 75%-a feldolgozott élelmiszerből áll, és ez a szám az USA-ban még magasabb, mintegy 95%-ot tesz ki. Ezen feldolgozott élelmiszerek értékes tápanyag, vitamin és ásványianyag tartalma lényegesen alacsonyabb, mint a friss élelmiszereké, ezzel szemben általában elmondható róluk, hogy zsírban, nátriumsóban és szénhidrátban sokkal gazdagabbak, mint azt az emberi szervezet szükségletei valójában indokolnák. Sok esetben a hiányzó minőségi alapanyagokat ízfokozókkal, cukorral és sóval pótolják a gyártók, nem is beszélve az egyéb adalékanyagokról, tartósítószerekről, állagmegóvókról stb.

A környezeti ártalmakat, a talaj kimerülését és műtrágyázását, a víz és a levegő szennyezettségét és a növényvédő szerek használatát is figyelembe véve úgy gondolom, senki számára sem lesz meglepő az a kijelentés, hogy az elmúlt 20 évben átlagosan 40%-kal csökkent a különböző zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma. Ha így folytatjuk, az egészséges táplálkozás kifejezés lassan nemhogy fikcióvá, de egyenesen oxymoronná válik.

Milyen is az az egészséges táplálkozás?

Egészséges életmódról és táplálkozásról szóló jótanácsokkal tele van a padlás, természetesen valamennyi tudományosan alátámasztott, ám még egy olyan alapvető kérdésben sem képesek manapság egyetérteni egymással a különböző irányzatokat képviselő táplálkozási szakemberek, mint a húsevés vagy a tejtermékek fogyasztása.

Az igazság valószínűleg itt sem egyetlen és végső, nem kell ítéletet mondanunk az egyes módszerek felett, hanem mindenkinek a saját testét és preferenciáit ismerve magának kell összeválogatnia, mi az, ami neki jót tesz. Mindemellett azért  – természetesen – léteznek bizonyos alapvető, nem vitatott irányelvek, amelyeket érdemes figyelembe venni étrendünk összeállításakor.

Ilyen alapelv például, hogy próbáljuk meg lekerülni a mértéktelen fehér liszt és cukorfogyasztást, valamint a gyorséttermek és félkész ételek sóval és ízfokozóval feldúsított ízbombáit, amelyek csupán üres kalóriákat jelentenek!

9 alapelv, aminek betartásával napról-napra egészségesebbek lehetünk

  1. Együnk minél több friss zöldséget és gyümölcsöt!
  2. Válasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, pékárut és más, gabona alapú ételeket!
  3. Cukor helyett használjunk mézet, nyírfacukrot vagy sztíviát!
  4. Margarin és más zsiradékok helyett válasszuk a hidegen sajtolt olajakat vagy a vajat!
  5. Fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot (elsősorban tiszta vizet vagy ízesítés nélküli gyógy- és gyümölcsteákat), lehetőség szerint kerülve a cukros üdítőket!
  6. Fogyasszunk több „lúgosító ételt” (zöld növényeket, magas flavon-, ám alacsony cukortartalmú zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat), és kerüljük a savasító ételeket (cukor, hús, tejtermékek, tojás, telített zsírsavak)!
  7. Fogyasszunk jó minőségű, friss, lehetőleg a közelben termett ételt, és járjunk kevesebbet gyorsétterembe, vásároljunk ritkábban előre gyártott élelmiszereket! Étkezzünk minél tudatosabban, természetesebben, és lehetőség szerint rendszeresen!
  8. Mozogjunk rendszeresen!
  9. Tartózkodjunk a gyógyszer-, alkohol- és cigaretta-fogyasztástól!